Bármilyen új dologba kezdünk az elején minden érdekesnek tűnik, aztán ahogy nehezedik és kezd egyre göröngyösebbé válni az út, elmegy tőle a kedvünk. A kezdés jó, mert, mert gyorsan lehet haladni, sok új hatás ér minket, később viszont már nem élvezzük annyira, nem megy ugyanaz a tempó és belassul egy kicsit. Ezt nyelvtanulásnál is észrevehettétek. Fontos, hogy ne csak addig tanuljunk, ameddig érdekes.
Először is tudni kell, hogy ha nyelvtanulásra szánjuk el magunkat, azt nem tudjuk előre megtervezni. Nem tudunk egy adott határidőt, tempót, dinamikát kiszabni, mert rengeteg tényező változhat. A legfontosabb tényezők a hozzáállás, motiváció, környezet és szorgalom. Elhivatottan kell, hogy nekiálljunk, mert az segít majd át a nehezebb időkön is. Visszagondolunk, hogy milyen is volt az elején, ami segít abban, hogy a szürkébb hétköznapokat is el tudjuk viselni.
Kell egy cél, ami elindít minket a nyelvtanulásban, viszont az legyen reális.
„Kéne tudnom egy idegennyelvet, legyen az angol, mert azt sokan beszélik”
Mielőtt kiválasztanál egy nyelvet hallgasd meg, hogy hangzik, nézd meg milyen az írásmódja és talán próbálj betekinteni a nyelvet beszélő emberek kultúrájába is egy kicsit. Erre az interneten számos videó, film áll rendelkezésünkre. A legfontosabb, hogy tetszen az adott idegennyelv, nyilván úgy is meg lehet tanulni egy nyelvet, hogy nem szeretjük, de úgy inkább kényszernek fogjuk érezni. Sokkal nehezebbnek fogjuk látni.
Mindenki egy olyan nyelvet szeretne tanulni, amit később hasznosítani tud, legyen az munka, tanulmányok vagy akár magánélet. Rengeteg nyelv van, amelyet világszinten beszélnek, ne csak azért válasszunk egy nyelvet, mert az tűnik a legkézenfekvőbbnek. Először nézzük meg, hogy mennyire is tűnik rokonszenvesnek, a tanár pedig segíteni fog, hogy igazán megszerethesd, de rosszérzéssel ne kezdjünk bele semmibe.
„Kell a munkámhoz az angol, ha fél évet szánok rá az biztos elég lesz”
Az, hogy mennyi időnk van egy adott nyelv tanulására és hogy mennyi időre van szükségünk, az két különböző dolog. Fogjunk bele minél hamarabb a nyelvtanulásba, és inkább alakítsuk át a nézeteinket arra vonatkozóan, hogy „remélem sikerül fél év alatt megtanulnom, de ha nem, akkor keményebben próbálkozom”.
„Én csak mondatszerkezeteket akarok betanulni, nekem annyi elég, ha megkérdeznek, tudjak válaszolni.”
Mondatszerkezetek bemagolásával nem tudunk igazán megtanulni egy nyelvet. Az anyanyelvünket nem tanuljuk, hanem elsajátítjuk, öntudatunkon kívül. A nyelvtanulást viszont tudatosan végezzük, ezért nem lehet összehasonlítani az anyanyelvünkkel.
Ráadásul lesznek olyan helyzetek, amikor a saját véleményünket, gondolatainkat kell kifejtenünk, azoknak a kifejezését pedig meg tudjuk-e előre tanulni? Még azt sem tudjuk, hogy mit akarunk mondani, hogyan tudnánk bemagolt mondatokkal elmagyarázni?
„Nekem nincs szükségem nyelvtanra, én csak beszélni akarok tudni és ennyi.”
A nyelvtan egy nyelv logikus, strukturális felépítése. Ha éveket töltünk a célnyelvi országban, valószínűleg fogunk tudni beszélni az adott nyelven, de nem biztos, hogy helyesen fogjuk azt beszélni. Ha tudjuk egy nyelv nyelvtani felépítését, az felgyorsítja a tanulás folyamatát. Tudni fogjuk, hogy miért és hogyan mondunk valamit, és ez a tudás akkor is velünk marad, ha tegyük fel akár évekig nem lenne esélyünk az idegennyelvünk gyakorlására.
A tanulás elején szinte ragadnak a hétköznapi dolgok, a köszönés, bemutatkozás, aztán egyre inkább úgy érezzük, hogy ez nekünk nem megy. Sokat kell már gondolkodnunk, miért nem jön csak úgy magától? Csak azért, mert lassabban haladunk már, az nem azt jelenti, hogy nem haladunk előre. A nyelvtanulás egy hosszú kaland, tele útvesztőkkel, de kellő elszántsággal és megfelelő mentorral mindenképp célba érsz.
